A fogyatékosság vagy sérültség annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az öregedés.
A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget, nem betegség! Egy testi vagy érzékszervi fogyatékos személy élhet teljes lelki és szociális jólétben, sőt a kieső képesség megfelelő kompenzálása (megmaradó képességek kihasználása, segédeszközökkel való ellátottság) esetén a testi jólét állapotában is. Egy testileg ép ember ugyanakkor szenvedhet súlyos lelki, szociális problémáktól. A fogyatékosság egy élettapasztalat, amit bárki átélhet, amikor károsodott, vagy hiányos képességei korlátozzák tevékenységében, társadalmi életben való részvételében - az adott helyen és időben adott környezeti és társas feltételek között. Fejlesztési lehetőségük, munkavégzési képességük egyénfüggő, az egyes ember pontos állapotán, képességein múlik. Sokat segíthetnek a különböző eszközök, mit például a számítógép.
A fogyatékosok nehezen találnak munkát, ezért legtöbbjük segélyből, rokkantnyugdíjból kénytelen élni. Ezért a fogyatékosság rendszerint szegénységhez, vagy nyomorhoz vezet. Sokuk intézetbe kényszerül, amely intézetek nem készültek fel az összes típusra és állapotra, és nem szerveződnek eszerint.
A fogyatékos gyerekek hagyományosan bentlakásos intézményekben, gyógypedagógiai iskolákban tanulnak, ahol a tanulás mellett a sérülést kompenzáló nevelésben is részesülnek. Ezek az iskolák típus és terület szerint szerveződnek. Az ép gyerekek közé integrált oktatás nehezen nyer tért a hiányzó gyógypedagógiai kapacitás miatt. A sérült fiatalok különböző nehézségek miatt ritkábban tanulnak tovább, mint az épek, így kevés a fogyatékos értelmiségi. Ha mégis egyetemet végeznek, akkor már nem kapják meg azt a támogatást, amit egyébként.
Hírek
- Kevesebb az internethasználó a fogyatékossággal élők körében2011-10-21 19:43:43
A Pew 2010 szeptemberében lekérdezett felmérése szerint az amerikaiak 27 százaléka él olyan fogyatékossággal, amely a hétköznapokban is érezteti a hatását. Vannak köztük mozgás-, látás- és hallássérültek, valamint mentálisan és értelmileg akadályozott személyek is. A kutatók szerint a fogyatékossággal élőknek nehezebbek az anyagi körülményeik, gyakrabban ütköznek nehézségekbe az álláskeresés során, és a friss kutatás szerint az internetpenetráció mértéke is aggasztó mértékű körükben.
Az adatok szerint az amerikaiak két százaléka él olyan fogyatékossággal, amely lehetetlenné teszi számára, hogy használja az internetet. Összességében a fogyatékosok 54 százaléka internethasználó, azonban a nem fogyatékos emberek körében ez az arány 81 százalék, így az előbbiek csoportjában nagyon sokan maradnak ki korunk meghatározó, a társadalmi integrációt is segítő kommunikációs eszközéből.
Csak a statisztikai mutatókat nézve a fogyatékosok átlagosan idősebbek, alacsonyabban iskolázottak és kisebb jövedelemmel rendelkeznek, míg a rendszeres internethasználók demográfiai mutatóik szerint fiatalabbak, magasabban képzettek és magasabb jövedelműek. Első pillantásra így nem meglepő, hogy az előbbiek körében alacsonyabb az internethasználat, de a Pew kutatói szerint, ha a demográfiai változókat kiszűrik, a különbség akkor is megmarad.
A felmérés rávilágít arra is, nem csak önmagában az internetpenetráció, de a szélessávú hozzáférés is kisebb mértékű a fogyatékossággal élők körében. A lekérdezés szerint a fogyatékosok 41 százaléka rendelkezik gyors kapcsolattal otthonában, míg ez az arány a nem fogyatékosok körében 69 százalék. Az adatok összhangban vannak egy 2009-es állami adatfelvétellel, amely szerint azon amerikaiak 39 százaléka, akiknek nincs otthon szélessávú hozzáférése, valamilyen formájú fogyatékossággal él.
A Pew kutatói szerint napjainkban igen komoly társadalmi hátrányt jelent, ha valakinek nincs szélessávú internethozzáférése. Felmérések szerint az amerikaiak 43 százaléka látja úgy, hogy a kapcsolat hiánya hátrányt jelent az álláskeresésben, 34 százalék szerint nehezíti az egészségügyi információkhoz való hozzáférést. Mindeközben viszont a szélessávú kapcsolattal rendelkezők nagyobb arányban osztják meg egymással különböző fórumokon egészségügyi tapasztalataikat, ezzel is segítve egymást a problémáik, gondjaik kezelésében.